Jump to content

66 magyar cég a régió legnagyobbjai között

2015. 09. 09. 21:24

A Deloitte Top 500-as listájára idén 66 - a tavalyinál hárommal több - magyar vállalatnak sikerült felkerülnie, együttesen 89,6 milliárd euró konszolidált árbevétellel. A PKN Orlen megőrizte vezető helyét, azt követi a Mol és a cseh Skoda Auto. és négye először nőtt az árbevétel-növekedésről beszámoló vállalkozások száma.

A listán szereplő magyar cégek közül a legtöbb az energiaszektorból került ki, de a fogyasztói ágazat és az autóipar jelenti a két húzóágazatot. A Mol Magyarország megőrizte második helyét, az OTP Bank az ötödikről a harmadik helyre, az Audi Hungaria Motor pedig az egy évvel ezelőtti 16. helyről a hetedik helyre lépett elő.

A közép-európai országok és iparágak nagy része gyorsuló gazdasági növekedést ért el 2014-ben, a gépipari export és a lakossági fogyasztás növekedése emelte a GDP-t. Egyedül az energiaipari vállalatok tapasztaltak jelentős visszaesést. A régiós vezetők bíznak abban, hogy a GDP növekedés egyre inkább megmutatkozik a növekvő árbevételekben is - állapítja meg a Deloitte Közép-európai Top 500 felmérése.

A Deloitte idén kilencedik alkalommal állította össze a legnagyobb vállalatok listáját (500 vállalat, 50 bank, és 50 biztosító) 18 közép-európai ország és Ukrajna cégeit vizsgálva. Az idei Top 500 rangsorban szereplő vállalatok összesített árbevétele 682 milliárd euró, amely 1,8 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. A ranglistára kerüléshez szükséges minimális árbevétel 459 millió euró volt, 3,7 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben.
Az 500 legnagyobb közép-európai vállalat átlagos éves árbevétel-növekedése 2014-ben nem érte el a régió legnagyobb gazdaságainak szerény GDP növekedését, euróban mérve csak 0,3 százalék volt, ami messze elmarad a 2011-es 9,8 százaléktól, és nem éri el az országok GDP növekedését sem: Magyarország (3,6), Lengyelország (3,4), Románia (2,8), Szlovákia (2), Csehország (2).

Seres Béla, a Deloitte közép-európai pénzügyi tanácsadási üzletágának ügyvezető partnere szerint a GDP változásai nagyrészt a Nyugat-Európába irányuló export növekedésének köszönhetőek, amelyet sok esetben az euróval szemben ingadozó helyi valuták ösztönöznek.

A legtöbb közép-európai országban növekedett a fizetések nominális és reálértéke is, miközben a fogyasztási cikkek árai csökkentek, így nőtt a vásárlóerő. Ezért Horvátország és Ukrajna kivételével - előbbiben 0,4, utóbbiban megközelítőleg 6,8 százalékkal csökkent a GDP - a régió minden országában megfigyelhető a lakossági fogyasztás növekedése. Seres Béla szerint a régió legnagyobb gazdaságai sokkal stabilabb és fenntarthatóbb helyzetben vannak, mint egy évvel ezelőtt.

Sikerescég.hu/MTI

Fotó: FreeDigitalPhotos