Az Európai Digitális Város index azt mutatja meg, hogy a kontinens egyes nagyvárosai mennyire szolgálhatnak ideális táptalajául a technológiai vállalkozásoknak. A kutatás célja, hogy útmutatóul szolgáljon a startupoknak és a döntéshozóknak egyaránt.

A lista első helyén London végzett, sikerét többek között Európa legfejlettebb pénzügyi infrastruktúrájának, a kontinens legjobb oktatási intézményeinek, és a széles körben elterjedt vállalkozásfejlesztési kultúrának köszönheti. A kutatók szerint a város részben saját sikerének is áldozatul esett, ugyanis az ingatlanárak és a bérköltségek is horribilis szinteket ostromolnak – igaz, ez nem akkora gond, hogy letaszította volna a dobogó tetejéről a brit fővárost.

A startup kultúra másik nagy európai kedvence, Amszterdam végzett a második helyen. Őket a bőséges tőke, a színes kulturális élet és a kiváló kapcsolatteremtési lehetőségek mellett az is segítette, hogy a holland döntéshozók az elmúlt években tudatosan dolgoztak a digitális cégeknek kedvező környezet megteremtésén. Az itt tevékenykedő startupok például „élő laboratóriumként" is használhatják a várost, vagyis élesben próbálhatják ki az urbánus környezetbe tervezett digitális megoldásaikat, és így valós visszajelzéseket is kaphatnak ötleteikhez.

Hogy a skandináv országok a különféle ranglistákon rendre az élbolyban szerepelnek, az már nem is nagy meglepetés. Jelen esetben a kiváló infrastruktúra mellett a kreativitás, az élhetőség, és az oktatás színvonala az, amivel kiérdemelték a jó helyezéseket.

Nagyot hasalt ugyanakkor a kontinens déli és keleti része, hiszen a térség legjobbja, Madrid is csak a 12. helyet tudta megszerezni. Általánosságban véve elmondható, hogy hiába olcsóbb az élet és a munkaerő, a tőke hiánya és a délkeleti országokra jellemző nehézkes ügyintézés elriasztja az induló technológiai vállalkozásokat.
Bár a 22. hely valóban nem hízelgő, bizakodásra ad okot, hogy az utóbbi időben nagyot ugrott a startupok száma Magyarországon. Míg 2010-ben csak 50 ilyen cég működött, addig mára már 300 vállalkozás telepedett meg nálunk. A felmérés készítői kiemelik, hogy néhány ismertebb magyar startup sikerei kedvező légkört teremtettek a hasonló babérokra törekvő cégeknek.

Jó irányba mutat az is, hogy ennek nyomán egyre több, a startupok igényeit kiszolgáló állami és magánkezdeményezés üti fel a fejét – ilyennek számítanak például a közösségi irodák, inkubátorházak, vagy a szakmai programokat szervező csoportok.

Sikerescég.hu/Porfit7.hu

Fotó: FreeDigitalPhotos