A piaci forgalom úgy tűnik, 2012-ben érte el a mélypontját, azóta enyhe, hajszálnyi emelkedés volt megfigyelhető, az Egis távozása ellenére is – hangzott el. Régiós összehasonlításban úgy tűnik, teljes mértékben együtt mozgunk társainkkal, a forgalom is hasonló Budapesten, Varsóban és Prágában, valamint a BUX és a Cetop 20 kelet-közép-európai index is eléggé együtt mozognak.

Ami az új részvénykibocsátásokat (IPO-kat) illeti, úgy látják, élénkülés tapasztalható, több új cég közel áll a tőzsdei bevezetéshez. A befektetői környezet is kedvező ehhez, például alacsonyak a kamatok és ömlik a pénz a befektetési alapokba.

Tóth Attila vezérigazgató-helyettes bemutatott egy tanulmányt, amely a gazdasági környezetbe helyezve vizsgálta a tőzsde helyzetét. Az amerikai piacon végzett korábbi vizsgálat szerint az IPO-k előtt a vállalatvezetők a cégük értékének növekedésével számoltak, a tőzsdei jelenlét szerintük önmagában is értéknövelő. A nyilvános működés további komparatív előnyöket biztosít, mint az üzleti partnerek bizalmának növekedése.

A tőzsdei bevezetések után a mérleg megerősítése, a márkaépítés, a növekedés, a beruházások finanszírozása voltak azok a hatások, amelyekről a vállalatok beszámoltak. Ezek is azt bizonyítják, hogy a tőzsdei bevezetés nem finanszírozási, hanem stratégiai kérdés – mondta Tóth.

A tőzsde nem csak a nagy cégekről szól, az USA-ban sem, Nyugat-Európában sem. Az EU-ban mintegy 9000 tőzsdei cég van, ezek 51 százalékának kapitalizációja kisebb, mint 50 millió euró – hangzott el. Az USA-ban pedig a kilencvenes években, az IPO-piac aranykorában történt több mint 500 tőzsdei bevezetés 80 százaléka volt 50 millió dollár alatt.

Fotó: FreeDigitalPhotos

Sikerescég.hu/Privátbankár.hu