A sikeres webshopokat és az elektronikus szolgáltatókat előbb-utóbb a külföldi vásárlók is felfedezik. Ez persze jó hír a vállalkozásoknak, amíg nem szembesülnek az értékesítés adózási vonzatával. Ilyenkor ugyanis adott a kérdés: mi a helyzet az áfával? Az általános forgalmi adó megfizetése kapcsán az uniós szabályozás a célország elvét követi. A kiindulópont az, hogy minden webshop a tényleges fogyasztás helyén adózzon, tehát a Magyarországon értékesített terméket itthon „fogyasztják el”, azaz országon belül szállítják ki a vásárlónak, a magyar áfát kell felszámítani és az összeget a magyar költségvetésbe kell befizetni - foglalja össze a helyzetet a MAZARS.

Ebből tehát az következne, hogy ha külföldre értékesítik az árut, például Szlovákiába, akkor a szlovák áfát kell felszámítani, a befizetés pedig a pozsonyi költségvetést gyarapítja majd. Ez azonban olyan adminisztrációval jár, ami a jelentősen megnöveli a költségeket. Ezt felismerve az uniós szabályozás speciális szabályokat határoz meg.

Értékhatárhoz rendelné az EU a szabályozást

Egy kisebb cég, amelytől csak időnként vásárolnak külföldről belerokkanna az adminisztrációs költségekbe. Szlovák példánál maradva: szlovák adószámot kellene kérnie, szlovák áfát felszámítania, szlovák adóbevallást készítenie, és az adót a szlovák költségvetésnek megfizetnie. Brüsszelben kiszámították: egy ilyen adóregisztrációt fenntartani átlagosan évi nyolcezer euró költséggel jár a vállalkozás számára. Egy kis webshopnak ez nyilván nem éri meg, ezért az Irányelv bölcsen értékhatárhoz rendeli a szabály alkalmazását.

A bonyodalmas eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha egy naptári évben az adott országba folytatott értékesítések nettó értéke meghalad egy bizonyos értékhatárt. Az értékhatárt az egyes tagországok egyedileg határozták meg, 35 és 100 ezer euró között mozoghat. Szlovákiában például a minimumra, 35.000 euróra állították be. Természetesen az értékesítő dönthet úgy, hogy már az értékhatár elérése előtt is az érkezési ország szabályait alkalmazza – ez viszont csak az értékhatár elérése után lesz kötelező.

„Mindez nem azt jelenti, hogy az értékhatár eléréséig nem kell áfát fizetni. Amíg egy külföldre is értékesítő magyar vállalkozás el nem éri az adott értékhatárt, addig a magyar áfát fel felszámolnia. Miután viszont túllépi a 35 ezer eurót, vagy az adott államban megállapított értékhatárt, regisztrálnia kell az adott országban és fizetnie az ottani forgalmi adót.” hangsúlyozza Kardos Dóra, a Mazars Kft. adómenedzsere.

Így könnyítene az unió

A bizottság a múlt év végén terjesztette elő javaslatait az áfa irányelv módosítására vonatkozóan, azzal a céllal, hogy az elektronikus kereskedelem egyszerűbbé, minél szélesebb körben elérhetővé váljon. Az unió 2018. január 1-jétől az elektronikus szolgáltatásokra* vonatkozóan is értékhatárt akar bevezetni: a távértékesítéshez hasonlóan csak akkor kellene a fogyasztás szerinti országban fizetni az adót, ha az adott országba nyújtott szolgáltatások összértéke meghaladná a tízezer eurót egy évben. Az értékhatár eléréséig a szolgáltató telephelye szerinti adót kellene fizetni az ilyen szolgáltatások után.

A javaslatok sorsa a tagállami kormányok kezében van, hiszen elfogadásukhoz minden egyes uniós tagnak egyet kell értenie. A gazdasági célokat tekintve is töredezett uniós egységnek ez újabb erőpróba lesz. Kérdés, vajon a magyar jogalkotó hajlandó lesz-e engedni a számlázó programokkal kapcsolatos szigorú elvárásaiból? Lemondanak-e a „kis” államok az elektronikus szolgáltatásokból származó adóbevételeikről a meghatározott értékhatár alatt? Néhány éven belül megtudjuk a választ.

*Elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak számít a szoftver, zene, film vagy játék rendelkezésre bocsátása, vagy a távoktatás.