Jump to content

Elbocsátás: ezekre figyelj!

2014. 01. 12. 14:21

Ha elbocsátásra kényszerülsz, a legfontosabb, hogy szabályosan tedd, különben komoly veszteséged származhat ebből. Megmutatjuk, mire kell figyelned a leépítésekkor! Elbocsátásra fő szabály szerint a munkáltatónak három lehetősége van megszüntetni a határozatlan idejű munkaviszonyt: közös megegyezéssel, felmondással, vagy azonnali hatályú felmondással. A kirúgást a munkáltató minden esetben köteles azonban megindokolni. Az elbocsátás alapjául szolgálhat a munkavállaló magatartása, a dolgozó képessége, illetve a munkáltató működése (átszervezés, létszámcsökkentés) is.

2012 óta már van lehetőség a munkaviszony megszüntetésére határozott időre szóló szerződés esetén is, amennyiben a felmondásra indoklással, a munkavállaló alkalmatlansága, vagy a munkaviszony ellehetetlenülését okozó elháríthatatlan külső ok miatt kerül sor. Ebben az esetben is jár felmondási idő és végkielégítés, ám nem kell kifizetni a munkavállaló bérét a határozott időtartam lejártáig.

Munkáltatóként azonban nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony, amennyiben a munkavállaló várandós, vagy szülési szabadságon van. Ugyancsak nem történhet meg az elbocsátás azoknál, akik a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vettek ki. Ugyanakkor fontos, hogy amennyiben a munkavállaló keresőképtelen – vagyis táppénzen van -, az 2012 óta nem minősül felmondási védelemnek.

Ugyancsak nem lehet felmondani a védett korú munkavállalónak (tehát aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt áll legfeljebb öt évvel) a munkavállaló képességeivel, illetve a munkáltató működésével összefüggő okból, csak akkor, ha nincs a képzettségének és gyakorlatának megfelelő más munkakör a munkáltatónál. Azonnali hatályú felmondásra továbbra is van lehetőség, mint ahogy a munkavállaló magatartása is szolgálhat az elbocsátás alapjául.

A felmondási idő minden esetben minimum 30 nap, ami a munkáltatónál eltöltött idővel növekszik, húsz év munkaviszony után legfeljebb 90 napra. A felmondási idő felére azonban a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól, ha a te, mint munkáltató mondtál fel az alkalmazottadnak.

A végkielégítés három éves munkaviszony után egyhavi távolléti díj összege, maximuma pedig huszonöt éves munkaviszony után hat havi távolléti díj összege. A védett korban lévő munkavállaló esetén a végkielégítés összege további egy-három havi távolléti díj összegével emelkedik.

Nem jár viszont végkielégítés a munkavállalónak, ha a munkáltató azért mond fel egy munkavállalónak, mert az a munkaviszonyból származó kötelezettségeit megszegte, vagy képességei miatt nem tudja ellátni a munkakörét. Szintén nem jár végkielégítés a nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak elbocsátás esetén.

Fotó: freedigitalphotos.net