A nemzeti szabályozás szerint a bírság összege 50 ezertől 10 millió forintig is terjedhet, eljárástól függően. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) által készített spam kisokosból kiderül, hogy milyen esetben számíthatunk bírságra, illetve a marketingkommunikációs szakembereknek is válaszokat adnak a felmerülő technikai vagy jogi kérdésekre.

A kisokos segít megkülönböztetni a hirdetést a spamtől. A kiadvány szerint elektronikus hirdetésnek számít az e-mailben, SMS-ben vagy MMS-ben küldött gazdasági reklám, a társadalmi célhoz kapcsolódó, de reklámnak nem minősülő tájékoztatás, valamint az, ha hozzájárulást kérnek a hirdetés elküldéséhez. Spamnek minősülnek viszont többek között a vírusok által küldött üzenetek, az adathalász üzenetek, illetve a lánclevelek és a hoaxok (téves információk).

Fontos mindig szem előtt tartanunk, hogy elektronikus úton reklámot kizárólag előzetes hozzájárulás alapján lehet csak küldeni. A kisokos hangsúlyozza, hogy a hozzájárulásnak előzetesnek, egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie. Éppen ezért csupán azzal, hogy valaki egy közösségi weboldalon, internetes fórumon, vagy apróhirdetésben közzéteszi az email-címét, még nem jogosít fel arra, hogy számára elektronikus hirdetést küldjenek.

A jogszabályok szerint az elektronikus hirdetésekhez való hozzájárulást levélben, SMS-ben és más, ezekkel egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján tilos hozzájárulást kérni.

A leggyakrabban egyes weboldalak eléréséhez vagy egyes szolgáltatásainak igénybevételéhez kötött regisztrációval gyűjtenek a cégek hozzájárulásokat. Ezen regisztrációk során külön mezőben kell feltüntetni az elektronikus hirdetések küldésére vonatkozó hozzájárulást, ám ez a mező előre nem lehet kipipálva.

Fotó: FreeDigitalPhotos

Sikerescég.hu