A tárcavezető üdvözölte, hogy a kormány 6 milliárd forintról 33 milliárdra emelte az ÉLIP keretösszegét, így összesen 78 vállalkozás kiemelt partnerként kapcsolódhat be a magyar élelmiszeripar fejlesztésébe, ezzel hozzájárulva az ágazat és Magyarország versenyképességének növeléséhez.

A Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervben a következő években is jelentős forrás jut a mezőgazdasági termékek értéknövelésének előmozdítására, illetve a feldolgozóiparban a vállalatok fejlesztésére, valamint vidékfejlesztésre. Ezekre a célokra 2027-ig összesen 2900 milliárd forint forrás - 2300 milliárd uniós és 600 milliárd költségvetési - áll rendelkezésre, ebből 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, a "jövő építésének technológiai alapjaira" - ismertette Nagy István.

A tárcavezető elmondta, még áprilisban lezárulhat a KAP stratégiai tervben jóváhagyott, 200 milliárd forint értékű élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetése, amelyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza.
Nagy István a szektor előtt álló kihívások között említette többek között az alapanyag-termelés és -feldolgozás igényeinek összehangolását, a versenyképesség és az energiahatékonyság növelését, valamint a fenntarthatósági célok elérését.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédében elmondta: az ország 61 településéről sikeresen pályázó 78 nyertes cég 91 százaléka 100 százalékban magyar tulajdonú társaság, kétharmaduk (70 százalék) 100 főnél kevesebb alkalmazottal. Összesített árbevételük 360,6 milliárd forint, mérlegfőösszegük 770 milliárd forint. A sikeresen pályázó vállalkozások - a három fős kiscégtől a 820 dolgozót foglalkoztató középvállalkozásig - összesen 7139 embernek adnak munkát.

A programban a cégek egyenként 300-500 millió forintos támogatásban részesültek, az összesen 33 milliárd forint támogatáson belül 25 milliárdot terveznek eszközbeszerzésre fordítani - fűzte hozzá.

Nagy Márton elmondta, jelentős igény mutatkozik az élelmiszeriparban a fejlesztésre, ugyanakkor a szektorban működő cégeknek szükségük van a méretgazdaságosság növelésére, továbbá az energiahatékonyság javítására is.

A magyar élelmiszeripar termelékenysége a második legalacsonyabb az EU-ban, és az élelmiszerárak Magyarországon kétszer olyan erősen reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, mint az EU-ban, ami azt jelenti, hogy nincsenek tartalékok, hanem az árhatások egy az egyben végigfutnak a beszállítói láncon keresztül a fogyasztókig - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Hangsúlyozta: az élelmiszeriparra, mint stratégiai ágazatra, fontos szerep hárul a kormány által 2024-re célként kitűzött gazdasági növekedés helyreállításában a termelés és a beruházások bővítésével.

A kiválósági díjakat Nagy Márton és Nagy István adta át a pályázaton nyertes vállalatoknak az ünnepségen.