Magyarország tízévnyi EU-tagsága alatt a hazai cégstruktúra nem tudott közelebb kerülni a nyugat-európai értékekhez. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a Magyarországnál nyolcszor népesebb Németországban kevesebb mint hatszor annyi cég működik, mint nálunk, így az egy főre jutó cégek számában 40 százalékkal „jobbak vagyunk" a németeknél. Ugyanakkor a felszámolás alá kerülő cégek aránya éves szinten Németországban csak 0,74 százalék, szemben a magyarországi 2,16 százalékkal.
A rendszerváltás óta fokozatosan növekvő és elaprózódó cégstruktúra ingoványos gazdasági környezetet eredményezett még a stabil, tőkeerős vállalkozások számára is. Ha az EU KKV-definíciója szerinti árbevételhatárokat vesszük szegmensmeghatározási alapnak, azt tapasztaljuk, hogy a hazai cégek 98 százaléka a legalsó, azaz a "mikrovállalkozás" kategóriába esik - mondja Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.
A felborult, elaprózódott cég- és tőkeszerkezet komoly versenyhátrányt jelenthet a világpiacon, már méretgazdaságossági okok miatt is. 600 ezer vállalkozásnak másfélszer annyi adminisztrációs terhe van, mint 400 ezernek lenne, ami nemcsak kolonc a gazdaság hátán, de nyomás alatt tartja a hatóságokat is, amelyek szűkös forrásaik miatt lelassulnak, problémáikat újabb és újabb szabályozók bevezetésével igyekeznek megoldani.
Természetesen egy egészséges gazdaságban a nagyvállalatok mellett fontos helye van a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is, ám Magyarországon az eloszlás nagyon messze van az ideális állapottól – mondja a vezérigazgató.
A kormányzat számos szigorító intézkedést tett az ügyben - a társaságok száma ugyan nem nő tovább, azonban a vállalkozások cserélődése, a fluktuáció továbbra is rendkívül magas, és a végrehajtás alá kerülő cégek száma is növekszik.
Fotó: FreeDigitalPhotos
Sikerescég.hu/Privátbankár.hu
