Jump to content

Bejelentésre ösztönöz a versenyhivatal

2016. 01. 07. 22:02

Társaik feldobására biztatja a versenyhivatal reklámkampánya a kartellező cégeket: a vállalkozások ugyanis nincsenek tisztában azzal, hogy megúszhatják az óriá­si büntetéseket.

Több mint százmillió forintból indított kampányt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kartellezés ellen. A tavaly év végén startolt, „Nem marad köztetek" szlogennel futó kezdeményezéssel a többi között azt szeretnék elérni, hogy növekedjen Magyarországon az engedékenységi kérelmek száma, s ezáltal több ügyre derüljön fény. Kevesen vannak ugyanis azzal tisztában, hogy az engedékenységi politika lehetőséget ad a kartellező vállalkozásoknak, hogy együttműködjenek a GVH-val: azzal, hogy segítenek tisztázni az ügyet, magukat részben vagy egészében mentesíthetik a versenyfelügyeleti bírság alól.

A GVH szerint „a titkos kartellek felderítéséhez és megszüntetéséhez fűződő közérdek fontosabb, mint a kartell feltárását lehetővé tevő, abban részes vállalkozás megbírságolásához fűződő ugyancsak közérdek". Mint azt a GVH lapunkkal közölte, a sikeres fellépés kulcsa gyakran a „hallgatás megtörése" és ezáltal a döntő bizonyítékok feltárása és megszerzése. Információhoz ugyanis a versenyhatóságok leghatékonyabban maguktól az érintettektől juthatnak – ennek egyik módja az engedékenységi politika, amely az Európai Unióban a legeredményesebb eszköznek bizonyult.

A jelenleg futó kampány elsősorban a kis- és középvállalkozásokat célozza, ezen cégek vezetőinek figyelmét akarja felhívni a lehetőségekre. Azért ez a szektor került a középpontba, mert 2002–2013 között a GVH kartellekkel kapcsolatos eljárásaiban 71,5 százalékban volt érintett érintett ez a cégcsoport.

A Transparency International Magyarország készített egy tanulmányt az Az engedékenységi politika keretében való együttműködés fékező- és hajtóerői címmel. Ebben interjúkat készítettek vállalkozókkal, s megkérdezték tőlük, mi lehet az oka annak, hogy Magyarországon – az EU-s gyakorlattal ellentétben – nem sikeres az engedékenységi politika. Rengeteg dolgot soroltak fel a megkérdezettek. Említették a kulturális okokat, „betyárbecsület"; kitértek arra, hogy a magyar piac kicsi, dominálnak a személyes kapcsolatok, viszonyok, ezért a kérelemnek súlyos következményei lehetnek a vállalkozás és a menedzserek megítélésére, üzleti kapcsolataira. Sokszor a kartell csak a jéghegy csúcsa, s jobb nem mélyebbre ásni.

Tavaly a GVH összesen hat kartellügyben, mintegy 3,5 milliárd forint értékben hozott döntést, ezek közül négyben valamely közbeszerzési tender is érintett volt, s két esetben büntetőfeljelentést is tett. A hivatal a legnagyobb bírsággal egy gyógyszerkartell szereplőit sújtotta. Ez esetben három gyógyszer-nagykereskedő két tanácsadó vállalkozás közreműködésével befolyásolta a gyógyszerbeszerzésre kiírt közbeszerzési pályázatot. Ezt oly módon tették, hogy egyeztették az áraikat az ajánlataik benyújtása előtt, és gyakorlatilag felosztották a piacot egymás között. Közel 2,5 milliárd forint bírságot szabott ki rájuk a GVH.


Sikerescég.hu/Világgazdaság
Fotó: FreeDigitalPhotos