Jump to content

Nem csak bővül az online kassza, de változik is

2016. 04. 11. 17:37

Sok szó esett már arról, hogy mely ágazatokra terjesztik ki októberi beüzemelési határidővel az online pénztárgépek kötelező használatát, ugyanakkor nemrég megtörtént néhány gyakorlati szabály és előírás módosítása is, amire minden érintettnek oda kell figyelnie.

A kötelező pénztárgép használatának kérdése mellett adódtak olyan technikai anomáliák is, amelyeket tisztázni kellett. Ezt tette meg az NGM közelmúltban megjelenet rendelete, amelyet  Fekete Zolán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere foglalt össze a témában érintett vállalkozók számára.

Zavaros fogalmak és áramszünet

Az azóta már hatályba lépett módosításokban számos dolgot tisztáztak. Definiálták az alapfogalmakat – például a NAV szerver, a pénztárgép program, a tartalék pénztárgép –, de tisztázták az utólagos rögzítés jelentését is. Erre akkor kerülhet sor, ha a nyugtaadásra pénztárgép útján nem kerül sor. Ilyen eset az, amikor az online pénztárgép meghibásodik, azt eltulajdonítják, vagy megsemmisül, illetve áramszünet keletkezik. Új szabály, hogy ilyen alkalmakkor úgynevezett külön adóügyi napokat kell nyitni, majd az elmaradt összegek pénztárgépben történt utólagos rögzítését követően, az adóügyi napot le kell zárni. Az érintett összegek lehetőleg egy tételben, de – ha az összegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja – akár több nyugtán is rögzíthető.

Fontos változás, hogy a korábbi, a rendelet szabályainak alkalmazása alól történő felmentés, vagyis az úgynevezett egyedi mentesítés 90 nappal korábbi benyújtási feltételét törölték. Az új szabályok szerint már elegendő, hogy a kérelem benyújtására csak az egyedi mentesítés lejáratát megelőzően kerüljön sor. Új szabály, hogy egyedi mentesítést kérhet a közfeladatot ellátó intézmény is.

A változásnak megfelelően nyugtaadási kötelezettségüknek 2016. szeptember 30-tól kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget:

  • a gépjármű-, illetve motorkerékpár-javítási, karbantartási, gépjármű-, illetve motorkerékpáralkatrész-kiskereskedelem tevékenységet végzők,
  • a vendéglátási- (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
  • a szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
  • a kölcsönzési szolgáltatást végzők,
  • továbbá a fenti időponttól lesznek kötelesek pénztárgéppel nyugtaadási kötelezettségüknek eleget tenni
  • a plasztikai sebészetek,
  • a tánctermi-, diszkó működtetési tevékenységet végzők,
  • valamint javítási-, illetve konditerem használati szolgáltatást végzők mellett a patyolatok egyaránt.

A kör, jövő év elejétől tovább bővül, mivel 2017. január 1-től nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel lesznek kötelezettek eleget tenni a taxi szolgáltatást végzők, valamint pénzváltási tevékenységet végző vállalkozások is. A taxisok azonban mentesülhetnek a pénztárgép használat alól, ha az adóhatósághoz a rendelet szerinti tartalommal adatot szolgáltatnak fuvarjaikról és bevételeikről. Az ugyanakkor nem derül ki a jogszabály szövegéből, hogy mindez pontosan mit is takar. Ez azért is érdekes, mert a taxaméterekkel kapcsolatos miniszteri rendelet egyenesen kimondja, hogy a taxisok nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag taxaméterrel tehetnek eleget. Mivel ezt a szabályt egyelőre nem módosították, az sem világos, hogy a fuvarokra és a bevételekre vonatkozó adatszolgáltatás kinyerhető lesz-e a taxaméterből.

Hordozható online pénztárgép

Az úgynevezett mozgóboltban és változó telephelyen kizárólag hordozható pénztárgép üzemeltethető. A rendelet mozgóbolt alatt „kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított járművet, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszközt ért”. Vagyis a manapság nagyon népszerű és terjedőben lévő mozgó street food árusító helyeknek is ekként kell majd a későbbiekben eljárniuk.

Éves felülvizsgálat – változó szabályok

A módosított, új rendelet értelmében az éves felülvizsgálatot a pénztárgép üzembe helyezését, illetve legutóbbi éves szervizelését követő egy éven belül úgy kell elvégeztetni, a szerviznek azt is ellenőriznie kell, hogy a pénztárgép működése, és annak körülményei megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek.

A közel fél éves felkészülési idő miatt számítani lehet arra, hogy a minisztérium nem fogja a bevezetés határidejét későbbi időpontra kitolni, mint ahogy azt az online pénztárgépek eredeti bevezetésekor tette. A 2016. szeptember végi és 2017. januári időpontok elég távoli határidőnek tűnnek az új szabályokra – mind technikai mind pedig tapasztalati szempontból – történő felkészüléshez.

 

Pr7

(Forrás: Profit7 / Kép forrása: FreeDigitalPhotos)